“Nem kérek, mert ha elkezdek enni, nem fogom tudni abbahagyni az evést.” Ez a mondat az egyik leghangosabb segélykiáltás falászavar esetén. Mégsem halljuk meg időben. Amikor valaki nem kontrollálja az étkezéseit, az nem azért van, mert nem akarja. Egyszerűen nem tudja.
Egyre gyakoribb
Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak táplálkozási zavarokat, rendellenességeket. A modern orvostudomány ezért egyre több kutatást végez a témában, de minél jobban, részletesebben járnak körül egy-egy témát, annál több újabb kérdés merül fel.
Ezek a betegségek többrétűek. Sokkal mélyebbről fakadhatnak, mint azt elsőre gondolnánk. Ilyen rendellenesség például a falászavar is. A kórképet először 1992-ben írták le. 2013-ban már önálló betegségként kezelték.
Erről olvashatsz ebben a bejegyzésben:
- Mi a falászavar?
- A falászavar kritériumai
- Kiket érinthet?
- Vannak hajlamosító tényezők?
- Mi történik, ha nem kezelik?
- Magadra ismertél? Van kiút!
- Konklúziók
1. Mi a falászavar?
A falászavar (Binge Eating Disorder, BED) egy olyan összetett viselkedési rendellenesség, amely krónikus és kényszeres túlevést eredményez. A túlevés alkalmanként normális lehet. Például ünnepek vagy családi események alkalmával. Evészavar esetén ez a helyzet nap mint nap jelen van az érintett életében.
A falászavar diagnózisát az határozza meg, hogy a kontrollálatlan falásrohamok legalább 3 hónapon keresztül fennállnak, és hetente legalább egyszer előfordulnak.
A falásroham során éhségérzet nélkül, gyorsan és nagy mennyiségű étel fogyasztása következik be viszonylag rövid időn belül. Közben az egyén kontrollt veszít a helyzet felett.
Ezt a cselekedetet kellemetlen teltségérzet, bűntudat, lehangoltság, undor és szégyenérzet is követheti. Ugyanakkor az evés utáni kompenzáló viselkedés, mint például sanyargatás, önhánytatás vagy túlzott sportolás, nem jellemző. (Ha jellemző, akkor bulimiáról beszélünk, erről majd később.)
Az ilyen falásrohamok általában egyedül, főként az esti órákban jelentkeznek.
Fontos megjegyezni, hogy a falásrohamokon kívül is, amikor nem áll fenn a kontrollálatlan evés jelensége, az érintettek hajlamosak több kalóriát bevinni egy nap. Gyakrabban fogyasztanak édességeket, és rendszeresebben nassolnak az étkezések között.
Ugyanakkor a hosszútávon nem fenntartható, olykor szélsőséges diéták kipróbálása is jellemző. Az ilyen kaotikus táplálkozási szokások miatt a kalóriabevitel megnövekszik. Ennek eredményeként az elhízás esélye is fokozódik.
A falászavar nem csupán az étkezési szokásokat érinti. Számos mélyebb érzelmi és pszichológiai vonatkozás is kapcsolódik hozzá, amelyekre a kezelés során kiemelt figyelmet kell fordítani.
2. A falászavar kritériumai
Mikor mondható el az, hogy valaki falászavarral él?
A) Visszatérő falási epizódok. Egy falási epizódra az alábbiak közül mindkettő jellemző:
1. Olyan mennyiségű étel fogyasztása jól körülírható időszak alatt (pl. egy adott két órás időszakban), ami egyértelműen nagyobb annál, mint amennyit a legtöbben hasonló idő alatt, hasonló körülmények között elfogyasztanának.
2. Az evés feletti kontroll hiányának érzése az epizód során (pl. olyan érzés, hogy a személy nem tudja abbahagyni az evést, vagy kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik).
B) A falási epizódok az alábbiak közül hárommal (vagy többel) járnak:
1. A normálisnál sokkal gyorsabb evés.
2. A személy addig eszik, amíg kényelmetlenül tele érzi magát.
3. Nagy mennyiségű étel fogyasztása akkor is, ha fizikailag nem éhes.
4. Egyedül eszik, mert zavarban van amiatt, hogy mennyit eszik.
5. A személy undorodik magától, depressziós, vagy erős bûntudatot érez a falásroham után.
C) A falással kapcsolatban kifejezett szenvedés van jelen.
D) A falásrohamok átlagosan hetente legalább egyszer jelentkeznek három hónapon át.
E) A falásrohamokhoz nem kapcsolódik alkalmatlan kompenzáló viselkedés, mint a bulimia nervosa esetében, és nem kizárólag bulimia nervosa, vagy anorexia nervosa során jelentkeznek.
Forrás: Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve, 5. kiadás
3. Kiket érinthet?
Bár az étkezési zavarok többsége a nőket érinti, a falászavarnál nem csak a nők, hanem a férfiak is érintettek lehetnek. Arányuk körülbelül 40%. Az életkor tekintetében azt tapasztalták, hogy bár a tinédzserek között gyakoribb a jelenség, mint a felnőtteknél, a falászavar előfordulhat minden életkorban.
A falászavar oka sokrétű. Biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők összehangolt hatására vezethető vissza. Emiatt a kezelése is komplex megoldást igényel. A genetikai hajlam és mentális faktorok mellett pedig a környezeti hatások sem elhanyagolhatók.
Az étkezési szokások, az érzelmekkel való megküzdés módja, az ételhez való viszony, a családi légkör és a szülői minta mind olyan befolyásoló tényezők, amelyek részt vesznek a betegség kialakulásában és fenntartásában.
Mindezek együtt hatással vannak az egyén testképére, önértékelésére és érzelmi állapotára, hozzájárulva a falászavar kialakulásához és fenntartásához
4. Vannak hajlamosító tényezők?
Mint minden betegség esetében, a falászavarnál is megfigyeltek olyan rizikófaktorokat, amelyek növelhetik annak kialakulásának valószínűségét. Ezek a tényezők segíthetnek megérteni, hogy miért és hogyan alakulhat ki ez a viselkedési rendellenesség.
Néhány rizikófaktor:
- Életvezetési problémák: olyan nehézségek, mint a stressz, munkahelyi vagy családi konfliktusok, párkapcsolati gondok, pénzügyi nehézségek vagy életmódbeli változások jelentős stresszt és terhet okozhatnak. Ezek az életvezetési problémák hozzájárulhatnak az érzelmi egyensúly felborulásához, ami a falászavar kialakulásához vezethet.
- Autoagresszió és önsértés: az önsértő magatartás, mint például a testkárosítás vagy önmagunk bántalmazása, szorosan kapcsolódik az érzelmi szenvedéshez és a mentális problémákhoz. Ezek a viselkedésminták elősegíthetik a falászavart mint olyan módot, amelyben az érzelmi fájdalmat próbáljuk elnyomni vagy kiküszöbölni.
- Negatív énkép: az alacsony önbecsülés, az elégedetlenség a testképpel és a negatív énkép olyan érzelmi tényezők, amelyek hajlamosíthatnak a falászavart kiváltó viselkedésre. Az ételek túlzott fogyasztása ebben az esetben eszközként szolgálhat például az érzések elnyomására.
- Szorongásos zavar és hangulati rendellenességek: a szorongásos és hangulati zavarok, mint például a depresszió, olyan mentális állapotok, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi instabilitáshoz és a falászavart kiváltó ingerekre adott erős válaszokhoz.
- Gyermekkori traumák és abúzusok: gyermekkorban átélt fizikai, szexuális vagy érzelmi abúzus, illetve megszégyenítés és csúfolás szintén rizikótényező lehet a falászavar kialakulásában. Az ilyen traumák hatása hosszú távon befolyásolhatja az érzelmi szabályozást és az étkezési szokásokat.
- Szülői hatások és elvárások: a kritikus vagy prefekcionista szülői elvárások, a szülői hangulat és magatartás is szerepet játszhat a falászavar kialakulásában. Ha a családi környezetben a szülők elvárásai túlzottak vagy nem megfelelőek, az nyomást gyakorolhat a gyermekre. Ami pedig negatívan befolyásolhatja az érzelmeket és az étkezési viselkedést.
- Korábbi élelmiszer-ellátási bizonytalanság: ha valaki korábban átélte az élelmiszerhiányt vagy a táplálkozási bizonytalanságot, az hajlamosíthat a túlzott étkezésre és az ételek kontrollálatlan fogyasztására, amikor éppen bőség van.
- Diszfunkcionális érzelmi megküzdés a családban: ha a családban az érzelmi megküzdési módszerek nem megfelelőek vagy nem egészségesek, az hatással lehet az egyén érzelmi szabályozására és az étkezési viselkedésre.
- Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD): az ADHD olyan neurológiai rendellenesség, amely befolyásolhatja az egyén figyelmét, impulzivitását és hiperaktivitását. Az ADHD-s személyek hajlamosak lehetnek nehezen kontrollálható evési szokásokra és a túlevésre, ami elősegítheti a falászavar kialakulását.
- Anyaghasználati zavar (SUD): az anyaghasználati zavar, vagy más néven függőség. Drogok, alkohol vagy más káros szerek visszaélése. Az ezzel küzdő egyének gyakran hasonló szabályozási nehézségekkel küzdenek, mint a falászavarosok. Az érzelmi szabályozás nehézségei is közös lehetőség lehet a két rendellenesség között.
- Testdiszmorfiás zavar (BDD): a testdiszmorfiás zavar a testképpel kapcsolatos torzult észlelés és elégedetlenség miatt jelentkezik. Azok, akik ezzel küzdenek, fokozott figyelmet fordíthatnak testükre és kinézetükre, ami a falászavar kialakulását is elősegítheti. Különösen a testképpel és testsúllyal kapcsolatos szorongás miatt.
- Végrehajtó funkciózavar: a végrehajtó funkciózavar olyan neurológiai rendellenesség, amely a gondolkodási folyamatok, a tervezés és az önkéntes cselekvések koordinációjának nehézségeivel jár. Ez az állapot befolyásolhatja a személy képességét a célok kitűzésére, az impulzív döntések szabályozására és az érzelmi szabályozásra, ami hozzájárulhat a falászavar kialakulásához.
Minden rizikófaktor összetett módon hat egymásra és az egyéni életkörülményekre.
Az említett tényezők mellett más pszichológiai, biológiai és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
Fontos hangsúlyozni, hogy a rizikófaktorok jelenléte nem jelenti automatikusan a falászavar kialakulását, hanem növelheti az esélyét. Az ilyen rizikófaktorok azonosítása azonban lehetővé teheti a korai intervenciót és a megelőzést a falászavar terén.
A tudatosság és a szakmai segítség keresése ezért kifejezetten fontos!
5. Mi történik, ha nem kezelik?
A falászavar, mint viselkedési rendellenesség, komplex hatásokat gyakorolhat az egyén egészségére. A falás során tapasztalható túlzott ételfogyasztás és a vele járó súlygyarapodás kapcsolata összefügg a túlsúllyal. Ez számos súlyos egészségügyi problémát eredményezhet.
Fontos megjegyezni, hogy nem mindenki, aki falászavarral küzd, szenved elhízástól. Azonban amikor a két rendellenesség együttesen jelentkezik, a kölcsönhatásuk különösen romboló lehet.
A falászavarhoz társuló, rendszeres falási rohamok és azzal járó súlygyarapodás egy ördögi körhöz vezethet. A rendszeres és kontrollálatlan evési rohamok a testtömeg növekedéséhez vezethetnek. Ez további stresszt okozhat az egyén mentális és fizikai egészségében.
Ez a folyamat akár még komolyabb testképzavarokat is előidézhet, amelyek tovább súlyosbítják az egyén lelki állapotát és önértékelését
Kezeletlen mentális betegségek további szövődményekkel is járhatnak. Az ilyen rendellenességek hatására az egyén viselkedése fokozatosan antiszociálissá válhat, ami magába foglalhatja a titkolózást és hazudozást.
Az érzelmek szabályozásának nehézségei miatt az egyén viselkedése szeszélyessé válhat. Például étellopás és táplálékhoz való ragaszkodás formájában. Ezenkívül az egyre növekvő depresszió, szorongás és testdiszmorfia a mentális állapotot tovább ronthatja, és fokozza a belső szenvedést.
Az elhízás következtében kialakulhatnak olyan betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, epekövek, zsírmáj betegség, vesebetegség és ízületi kopás. Negatív hatása az egész szervezetre kiterjed, és az életminőséget is jelentősen befolyásolhatja.
Mindezekért az egészségügyi és életminőségi kockázatokért is fontos, hogy a mentális egészségügyi problémák és a hozzájuk kapcsolódó testi szövődmények kezelését ne halaszd el! Kérj időben szakmai segítséget, és tudatosan lépj az egészségedért tett pozitív irányú lépések felé.
6. Magadra ismertél? Van kiút!
A falászavar nemcsak kezelhető, de gyógyítható is! A félelmetesnek tűnő helyzet mögött van lehetőség a felépülésre!
Ez azonban időigényes folyamat, melyhez odaadás és elkötelezettség szükséges.
Az első lépés az elfogadás és a nem neheztelő hozzáállás kialakítása saját magad iránt. Fontos megérteni, hogy ez nem a te hibád, és nincs ok a szégyenérzetre vagy a bűntudatra.
A falászavar kezelése során kiemelten fontos a türelem és a kitartás. Az előrehaladás nem mindig lineáris, és gyakran nehézségekkel lehet találkozni. Azonban minden lépés számít. Az apróbb sikerek és a pozitív változások megerősítik, hogy helyes az út, és motivációt adnak a folytatáshoz. Az első és legfontosabb lépés az, hogy ne érezd magad egyedül ebben a helyzetben!
Amikor felismered a falászavar jeleit és kihívásait, érdemes szakember segítségét kérned!
Fontos, hogy olyan szakembert válassz, aki jártas az evészavarok kezelésében. Ne az edződtől, barátodtól kérj tanácsot.
Ráadásul te magad kulcsfontosságú szereplő vagy a gyógyulás folyamatában!
- A mindfulness technikák gyakorlása segít abban, hogy jelen legyél a pillanatban, és tudatosan figyelj arra, amit éppen csinálsz és érzel. Ez segíthet a falászavar során fellépő impulzusok kontrollálásában.
- A (táplálkozási) naplóírás hatékony eszköz, hogy összekapcsold az étkezéseket az érzelmi állapotoddal. Írj le minden étkezést, valamint azt, hogy milyen érzések és gondolatok kísérték. Ez segíthet felismerni a mintázatokat és az összefüggéseket.
- Kerekedj felül a kiváltó okokon! Ismerd fel azokat a helyzeteket, érzelmeket vagy gondolatokat, amelyek hajlamosak a falásrohamokhoz vezetni. Próbálj alternatív megoldásokat találni ezek kezelésére. Azonban ha a megoldásra (még) nem is jössz rá azonnal, hasznos információ lehet a szakember számára, aki segíteni fog téged a megfelelő eszköztár kialakításában.
7) Konklúzió
Elengedhetetlen, hogy ne csak az étkezés megváltoztatásáról szóljon a felépülés folyamata. A végén nem arról fog szólni ez az út, hogy ne nyolc darab csokigolyó legyen a kávé utáni nassi. Hanem arról, hogy végre visszanyerd önmagad, a nyugodt életed, azt a létezést, amely nem állandóan az ételekről szól. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy értsd meg, miért eszel úgy, ahogyan, és melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják a döntéseidet. Amikor tisztában vagy a cselekedeteid hátterével, könnyebben megtalálod az utat a felépüléshez.
Ha már idáig eljutottál, nem kérdés, hogy neked szól a Túlevések elleni életmódváltó mentorprogramom. Vagy éppen egy szerettednek van szüksége segítségre. Itt az idő, hogy visszanyerd a kontrollt, és megértsd azt, ami veled történik!
Ne félj kérni segítséget, hiszen nem vagy egyedül!
A lenti gombra kattintva oszd meg ismerőseiddel a bejegyzést, hátha valakinek segítségére lehet!
Segíthetek neked az első lépésekben?
Hogyan szabadulj meg a falásrohamoktól diéta nélkül? – ingyenes webinár
Ha érzed, hogy valami nincs rendben, és elértél arra a pontra,
ahol már pontosan tudod, hogy az állandó diétázás teljesen tönkretesz.
INGYENES | regisztrációhoz kötött
